Templomok
Bakonybánk, Kossuth L. u. 9.
Bakonyszombathely, Kossuth L. u. 40.

Bakonyszombathelyi templom

A gyülekezet jelenlegi temploma a második templom a gyülekezet történetében. Az első építésének éve ismeretlen, csak annyit tudunk, hogy a jelenlegi helyén állott, sárból volt rakva, zsúppal fedve, és előtte harangláb állt két haranggal. A belseje ugyanolyan szegényes lehetett, mint a külseje. Hosszufalusi Magdó András lelkész ugyanis lelkipásztorságának mindjárt az első évében, 1740-ben „...némi igazításokat akarván tétetni, főképpen abban oltárt építeni, adakozásra szólította fel a híveket…” A lelkész folyamodványt küldött Bécsbe, a svéd király követéhez, amelynek következményeként a svéd király udvari papja a protestáns fejedelmek követeitől a „…szombathelyi ekklesiára 30 rhenusi (rajnai) forintot gyűjtött…”

Az oltár megépítése és a „szent hajlék ékesebb ruhába öltöztetése” után 1746-ban harmadik harangot öntettek Győrött, és új haranglábat építtettek. „De ezen díszítések csak fokozták a hívekben a vágyat egy új, tágasabb és diszesebb templom után.”

Lipót király idejében született meg a türelmi rendeletet becikkelyező 1790/91. évi 26. törvény, amely biztosította a protestáns felekezetek vallásszabadságát. Ezt követően nem késlekedtek tovább a hívek, haladéktalanul hozzáfogtak az új, jelenlegi templom építéséhez.

1792. február 12-én tartották meg azt a nevezetes közgyűlést, melyen a templom építését elhatározták. Március 8-án megkötötték a templomépítési szerződést Freysing Ferdinánd móri kőművesmesterrel a következő módon:
„Én, Freysing Ferdinánd adom tudtára mindeneknek, akiknek illik, hogy a m. szombathelyi evangelikusokkal egy oly egyességre léptem, mely szerint a fent megírt módon (10 öl hosszú, 5 öl széles, 3 öl 2 suck magas, a torony a proportio /arány/ szerint illik, hogy 9 öl legyen) építek nékiek egy templomot legalább 30 hetek elforgása alatt úgy, hogy ezért ő kegyelmek nékem 580 frtot fizetni tartoznak; azon kívül a legények vett húsához valami főzeléket és a pallért minden holnapban Mórra vinni kocsin. E mellett én is azt igérem: 1) Hogy a munkában híven eljárok; 2) Foglalópénzt csak 100 frtot kérek; 3) Még a többiek békívánásakor is, mely a munka végével lészen, azt cselekszem, hogy 100 frtot esztendeig nálok hagyok. Ennek nagyobb bizonyságára tettük ezen contractusunkat tulajdon kezünk keresztvonásával megerősítvén. Kelt M.-Szombathelyen 1792 márt. 8. Kiss Dániel a gyülekezet predikátora m.k. Freysing Ferdinánd m.k. Horváth Tamás bíró és kurátor m. k. Letenyei Pál kurátor m.k. és a többi közönségesen.”

A templom építését a húsvéti ünnepek után kezdték meg, és december ötödikén fejezték be a kőművesek. Az új templom felszentelése 1793. május 9-én, mennybemenetel ünnepén történt Szakonyi József esperes, pápai lelkész által, Hrabovszky György palotai, Malatides Pál súri és Kiss Dániel helyi lelkész közreműködésével.

Az új templom felépítését követően a – korábban templom előtti haranglábon álló – három harangot a toronyban helyezték el. A harangok szava az egykori falu életében biztonságot jelentett, beépült a „haza” és az „otthon” fogalmába. Reggel ébresztett, jelezte a delet, nyári alkonyatkor hazaszólított a határból, este nyugalomra szólított, hívott az Isten házába, elbúcsúztatta a halottakat és jelezte a veszedelmet. Megfigyelhető a gyülekezet történetében, hogy milyen erős volt a kötődése a harangokhoz. Ha valamelyik meghibásodott vagy használhatatlanná vált – vállalva nagy anyagi terheket –, azonnal pótolták. Így volt ez 1797-en, 1858-ban és 1866-ban is. Az első világháború idején a gyülekezetnek hadicélokra be kellett szolgáltatnia a legnagyobb és a legkisebb harangját. De már 1924-ben újakkal pótolta a gyülekezet ezt a veszteséget. A nagyharang 574 kg-os, G hangú, felirata: „Erős várunk nékünk az Isten. Készíttette a bakonyszombathelyi ev. gyülekezet.” A kis harang 158 kg, D hangú, és felirata: „Hősök emlékére. Légy csendes szívvel. Készíttette a bakonyszombathelyi evangélikus egyházközség 1924.” A középső 200 éves harang 320 kilogrammos volt, és B hangú. Ez a harang a második világháború idején (1944-ben) beszolgáltatásra került, pótlása napjainkig sem történt meg.

1805-ben – a nagy műveltségű Balogh István (1802−1837) szolgálata idején – győri mesterekkel orgonát készíttetett a gyülekezet, amelyet 1897-ben újra cseréltek. Ennek átépítésére 1960-ban került sor Kovács István és felesége, Germán Julianna hagyatékából. Az orgona utolsó felújítása 1993-ban történt. 1993. november 14-én volt az az ünnepi istentisztelet, amikor a gyülekezet hálát adott 200 éves templomáért és felújított orgonájáért. Az igehirdetés szolgálatát Szebik Imre, az Északi Egyházkerület püspöke végezte.

Az elmúlt több mint két évszázadban folyamatos volt a templom szépítése, karbantartása, felszerelésének folyamatos gyarapítása és megújítása. 40−50 évenként visszatérően sor került átfogó belső és külső felújítására. Legutolsó külső festése 2007-ben történt, amely összekapcsolódott a templom környékének rendezésével. A munkákhoz az Egyházmegyétől 900.000 Ft-ot nyertünk. Ezek a munkálatok 2008 őszén fejeződtek be.
(forrás: http://www.szombathely-lutheran.hu/egyhaztortenet/egyhazkozsegab11-2.html?page=0,1)

Bakonybánki templom, a bakonybánki leányegyház

Bakonybánk Bakonyszombathelytől csupán 3 km-re fekszik. Régi település. Első írásos említése 1340-ből való. Elnevezése a középkori báni címből ered. A filiaként mindig is Bakonyszombathelyhez tartozó faluban 1875-ben 112 evangélikus élt. Csak 1902-ben épült fel az evangélikus iskola, amelyet 1932-ben bővítettek tovább iskola-templommá. 1910-ben 131-en voltak Bakonybánk evangélikusai. Iskolájában Szente Gyula 39 gyermeket tanított. 1940-ben 197 lélek alkotta a filiát. A gyülekezet 34 gyermekét Somogyi János tanította. Az államosítás előtt Csomor György volt a tanító.
( http://www.szombathely-lutheran.hu/egyhaztortenet/egyhazkozsegb2ce.html?page=0,6)